mirror of
https://github.com/adambard/learnxinyminutes-docs.git
synced 2024-11-27 04:44:08 +03:00
817 lines
26 KiB
Markdown
817 lines
26 KiB
Markdown
|
---
|
||
|
language: python
|
||
|
contributors:
|
||
|
- ["Louie Dinh", "http://ldinh.ca"]
|
||
|
- ["Amin Bandali", "https://aminb.org"]
|
||
|
- ["Andre Polykanine", "https://github.com/Oire"]
|
||
|
- ["evuez", "http://github.com/evuez"]
|
||
|
- ["asyne", "https://github.com/justblah"]
|
||
|
- ["habi", "http://github.com/habi"]
|
||
|
translators:
|
||
|
- ["Tamás Diószegi", "https://github.com/ditam"]
|
||
|
filename: learnpython-hu.py
|
||
|
lang: hu-hu
|
||
|
---
|
||
|
|
||
|
A Python nyelvet Guido Van Rossum alkotta meg a 90-es évek elején. Manapság az
|
||
|
egyik legnépszerűbb programozási nyelv. Én a tiszta szintaxisa miatt szerettem
|
||
|
bele. Tulajdonképpen futtatható pszeudokód.
|
||
|
|
||
|
Szívesen fogadok visszajelzéseket! Elérsz itt: [@louiedinh](http://twitter.com/louiedinh)
|
||
|
vagy pedig a louiedinh [kukac] [google email szolgáltatása] címen.
|
||
|
|
||
|
Figyelem: ez a leírás a Python 2.7 verziójára vonatkozok, illetve
|
||
|
általánosságban a 2.x verziókra. A Python 2.7 azonban már csak 2020-ig lesz
|
||
|
támogatva, ezért kezdőknek ajánlott, hogy a Python 3-mal kezdjék az
|
||
|
ismerkedést. A Python 3.x verzióihoz a [Python 3 bemutató](http://learnxinyminutes.com/docs/python3/)
|
||
|
ajánlott.
|
||
|
|
||
|
Lehetséges olyan Python kódot írni, ami egyszerre kompatibilis a 2.7 és a 3.x
|
||
|
verziókkal is, a Python [`__future__` imports](https://docs.python.org/2/library/__future__.html) használatával.
|
||
|
A `__future__` import használata esetén Python 3-ban írhatod a kódot, ami
|
||
|
Python 2 alatt is futni fog, így ismét a fenti Python 3 bemutató ajánlott.
|
||
|
|
||
|
```python
|
||
|
|
||
|
# Az egysoros kommentek kettőskereszttel kezdődnek
|
||
|
|
||
|
""" Többsoros stringeket három darab " közé
|
||
|
fogva lehet írni, ezeket gyakran használják
|
||
|
több soros kommentként.
|
||
|
"""
|
||
|
|
||
|
####################################################
|
||
|
# 1. Egyszerű adattípusok és operátorok
|
||
|
####################################################
|
||
|
|
||
|
# Használhatsz számokat
|
||
|
3 # => 3
|
||
|
|
||
|
# Az alapműveletek meglepetésektől mentesek
|
||
|
1 + 1 # => 2
|
||
|
8 - 1 # => 7
|
||
|
10 * 2 # => 20
|
||
|
35 / 5 # => 7
|
||
|
|
||
|
# Az osztás kicsit trükkös. Egész osztást végez, és a hányados alsó egész része
|
||
|
# lesz az eredmény
|
||
|
5 / 2 # => 2
|
||
|
|
||
|
# Az osztás kijavításához a (lebegőpontos) float típust kell használnunk
|
||
|
2.0 # Ez egy float
|
||
|
11.0 / 4.0 # => 2.75 áh... máris jobb
|
||
|
|
||
|
# Az egész osztás a negatív számok esetén is az alsó egész részt eredményezi
|
||
|
5 // 3 # => 1
|
||
|
5.0 // 3.0 # => 1.0 # floatok esetén is
|
||
|
-5 // 3 # => -2
|
||
|
-5.0 // 3.0 # => -2.0
|
||
|
|
||
|
# Ha importáljuk a division modult (ld. 6. Modulok rész),
|
||
|
# akkor a '/' jellel pontos osztást tudunk végezni.
|
||
|
from __future__ import division
|
||
|
|
||
|
11 / 4 # => 2.75 ...sima osztás
|
||
|
11 // 4 # => 2 ...egész osztás
|
||
|
|
||
|
# Modulo művelet
|
||
|
7 % 3 # => 1
|
||
|
|
||
|
# Hatványozás (x az y. hatványra)
|
||
|
2 ** 4 # => 16
|
||
|
|
||
|
# A precedencia zárójelekkel befolyásolható
|
||
|
(1 + 3) * 2 # => 8
|
||
|
|
||
|
# Logikai operátorok
|
||
|
# Megjegyzés: az "and" és "or" csak kisbetűkkel helyes
|
||
|
True and False # => False
|
||
|
False or True # => True
|
||
|
|
||
|
# A logikai operátorok egészeken is használhatóak
|
||
|
0 and 2 # => 0
|
||
|
-5 or 0 # => -5
|
||
|
0 == False # => True
|
||
|
2 == True # => False
|
||
|
1 == True # => True
|
||
|
|
||
|
# Negálni a not kulcsszóval lehet
|
||
|
not True # => False
|
||
|
not False # => True
|
||
|
|
||
|
# Egyenlőségvizsgálat ==
|
||
|
1 == 1 # => True
|
||
|
2 == 1 # => False
|
||
|
|
||
|
# Egyenlőtlenség !=
|
||
|
1 != 1 # => False
|
||
|
2 != 1 # => True
|
||
|
|
||
|
# További összehasonlítások
|
||
|
1 < 10 # => True
|
||
|
1 > 10 # => False
|
||
|
2 <= 2 # => True
|
||
|
2 >= 2 # => True
|
||
|
|
||
|
# Az összehasonlítások láncolhatóak!
|
||
|
1 < 2 < 3 # => True
|
||
|
2 < 3 < 2 # => False
|
||
|
|
||
|
# Stringeket " vagy ' jelek közt lehet megadni
|
||
|
"Ez egy string."
|
||
|
'Ez egy másik string.'
|
||
|
|
||
|
# A stringek összeadhatóak!
|
||
|
"Hello " + "world!" # => "Hello world!"
|
||
|
# '+' jel nélkül is összeadhatóak
|
||
|
"Hello " "world!" # => "Hello world!"
|
||
|
|
||
|
# ... illetve szorozhatóak
|
||
|
"Hello" * 3 # => "HelloHelloHello"
|
||
|
|
||
|
# Kezelhető karakterek indexelhető listájaként
|
||
|
"This is a string"[0] # => 'T'
|
||
|
|
||
|
# A string hosszát a len függvény adja meg
|
||
|
len("This is a string") # => 16
|
||
|
|
||
|
# String formázáshoz a % jel használható
|
||
|
# A Python 3.1-gyel a % már deprecated jelölésű, és később eltávolításra fog
|
||
|
# kerülni, de azért jó tudni, hogyan működik.
|
||
|
x = 'alma'
|
||
|
y = 'citrom'
|
||
|
z = "A kosárban levő elemek: %s és %s" % (x, y)
|
||
|
|
||
|
# A string formázás újabb módja a format metódus használatával történik.
|
||
|
# Jelenleg ez a javasolt megoldás.
|
||
|
"{} egy {} szöveg".format("Ez", "helytartó")
|
||
|
"A {0} pedig {1}".format("string", "formázható")
|
||
|
# Ha nem akarsz számolgatni, nevesíthetőek a pozíciók.
|
||
|
"{name} kedvence a {food}".format(name="Bob", food="lasagna")
|
||
|
|
||
|
# None egy objektum
|
||
|
None # => None
|
||
|
|
||
|
# A None-nal való összehasonlításhoz ne használd a "==" jelet,
|
||
|
# használd az "is" kulcsszót helyette
|
||
|
"etc" is None # => False
|
||
|
None is None # => True
|
||
|
|
||
|
# Az 'is' operátor objektum egyezést vizsgál.
|
||
|
# Primitív típusok esetén ez nem túl hasznos,
|
||
|
# objektumok esetén azonban annál inkább.
|
||
|
|
||
|
# Bármilyen objektum használható logikai kontextusban.
|
||
|
# A következő értékek hamis-ra értékelődnek ki (ún. "falsey" értékek):
|
||
|
# - None
|
||
|
# - bármelyik szám típus 0 értéke (pl. 0, 0L, 0.0, 0j)
|
||
|
# - üres sorozatok (pl. '', (), [])
|
||
|
# - üres konténerek (pl., {}, set())
|
||
|
# - egyes felhasználó által definiált osztályok példányai bizonyos szabályok szerint,
|
||
|
# ld: https://docs.python.org/2/reference/datamodel.html#object.__nonzero__
|
||
|
#
|
||
|
# Minden egyéb érték "truthy" (a bool() függvénynek átadva igazra értékelődnek ki)
|
||
|
bool(0) # => False
|
||
|
bool("") # => False
|
||
|
|
||
|
|
||
|
####################################################
|
||
|
# 2. Változók és kollekciók
|
||
|
####################################################
|
||
|
|
||
|
# Létezik egy print utasítás
|
||
|
print "I'm Python. Nice to meet you!" # => I'm Python. Nice to meet you!
|
||
|
|
||
|
# Így lehet egyszerűen bemenetet kérni a konzolról:
|
||
|
input_string_var = raw_input(
|
||
|
"Enter some data: ") # Visszatér a megadott stringgel
|
||
|
input_var = input("Enter some data: ") # Kiértékeli a bemenetet python kódként
|
||
|
# Vigyázat: a fentiek miatt az input() metódust körültekintően kell használni
|
||
|
# Megjegyzés: Python 3-ban az input() már deprecated, és a raw_input() lett input()-ra átnevezve
|
||
|
|
||
|
# A változókat nem szükséges a használat előtt deklarálni
|
||
|
some_var = 5 # Konvenció szerint a névben kisbetu_es_alulvonas
|
||
|
some_var # => 5
|
||
|
|
||
|
# Érték nélküli változóra hivatkozás hibát dob.
|
||
|
# Lásd a Control Flow szekciót a kivételkezelésről.
|
||
|
some_other_var # name error hibát dob
|
||
|
|
||
|
# az if használható kifejezésként
|
||
|
# a C nyelv '?:' ternáris operátorával egyenértékűen
|
||
|
"yahoo!" if 3 > 2 else 2 # => "yahoo!"
|
||
|
|
||
|
# A listákban sorozatok tárolhatóak
|
||
|
li = []
|
||
|
# Már inicializáláskor megadhatóak elemek
|
||
|
other_li = [4, 5, 6]
|
||
|
|
||
|
# A lista végére az append metódus rak új elemet
|
||
|
li.append(1) # li jelenleg [1]
|
||
|
li.append(2) # li jelenleg [1, 2]
|
||
|
li.append(4) # li jelenleg [1, 2, 4]
|
||
|
li.append(3) # li jelenleg [1, 2, 4, 3]
|
||
|
# A végéről a pop metódus távolít el elemet
|
||
|
li.pop() # => 3 és li jelenleg [1, 2, 4]
|
||
|
# Rakjuk vissza
|
||
|
li.append(3) # li jelenleg [1, 2, 4, 3], újra.
|
||
|
|
||
|
# A lista elemeket tömb indexeléssel lehet hivatkozni
|
||
|
li[0] # => 1
|
||
|
# A már inicializált értékekhez a = jellel lehet új értéket rendelni
|
||
|
li[0] = 42
|
||
|
li[0] # => 42
|
||
|
li[0] = 1 # csak visszaállítjuk az eredeti értékére
|
||
|
# Így is lehet az utolsó elemre hivatkozni
|
||
|
li[-1] # => 3
|
||
|
|
||
|
# A túlindexelés eredménye IndexError
|
||
|
li[4] # IndexError hibát dob
|
||
|
|
||
|
# A lista részeit a slice szintaxissal lehet kimetszeni
|
||
|
# (Matekosoknak ez egy zárt/nyitott intervallum.)
|
||
|
li[1:3] # => [2, 4]
|
||
|
# A lista eleje kihagyható így
|
||
|
li[2:] # => [4, 3]
|
||
|
# Kihagyható a vége
|
||
|
li[:3] # => [1, 2, 4]
|
||
|
# Minden második elem kiválasztása
|
||
|
li[::2] # =>[1, 4]
|
||
|
# A lista egy másolata, fordított sorrendben
|
||
|
li[::-1] # => [3, 4, 2, 1]
|
||
|
# A fentiek kombinációival bonyolultabb slice parancsok is képezhetőek
|
||
|
# li[start:end:step]
|
||
|
|
||
|
# Listaelemek a "del" paranccsal törölhetőek
|
||
|
del li[2] # li jelenleg [1, 2, 3]
|
||
|
|
||
|
# A listák összeadhatóak
|
||
|
li + other_li # => [1, 2, 3, 4, 5, 6]
|
||
|
# Megjegyzés: az eredeti li és other_li értékei változatlanok
|
||
|
|
||
|
# Összefőzhetőek (konkatenálhatóak) az "extend()" paranccsal
|
||
|
li.extend(other_li) # li jelenleg [1, 2, 3, 4, 5, 6]
|
||
|
|
||
|
# Egy elem első előfordulásának eltávolítása
|
||
|
li.remove(2) # li jelenleg [1, 3, 4, 5, 6]
|
||
|
li.remove(2) # ValueError hibát dob, mivel a 2 nem szerepel már a listában
|
||
|
|
||
|
# Elemek beszúrhatóak tetszőleges helyre
|
||
|
li.insert(1, 2) # li jelenleg [1, 2, 3, 4, 5, 6], ismét
|
||
|
|
||
|
# Egy elem első előfordulási helye
|
||
|
li.index(2) # => 1
|
||
|
li.index(7) # ValueError hibát dob, mivel a 7 nem szerepel a listában
|
||
|
|
||
|
# Egy listában egy elem előfordulása az "in" szóval ellenőrizhető
|
||
|
1 in li # => True
|
||
|
|
||
|
# A lista hossza a "len()" függvénnyel
|
||
|
len(li) # => 6
|
||
|
|
||
|
# Az N-esek ("tuple") hasonlítanak a listákhoz, de nem módosíthatóak
|
||
|
tup = (1, 2, 3)
|
||
|
tup[0] # => 1
|
||
|
tup[0] = 3 # TypeError hibát dob
|
||
|
|
||
|
# Az összes lista-műveletet ezeken is használható
|
||
|
len(tup) # => 3
|
||
|
tup + (4, 5, 6) # => (1, 2, 3, 4, 5, 6)
|
||
|
tup[:2] # => (1, 2)
|
||
|
2 in tup # => True
|
||
|
|
||
|
# Az N-esek (és listák) kicsomagolhatóak külön változókba
|
||
|
a, b, c = (1, 2, 3) # az a így 1, a b 2 és a c pedig 3
|
||
|
d, e, f = 4, 5, 6 # a zárójel elhagyható
|
||
|
# Ha elhagyod a zárójeleket, alapértelmezés szerint tuple képződik
|
||
|
g = 4, 5, 6 # => (4, 5, 6)
|
||
|
# Nézd, milyen egyszerű két értéket megcserélni
|
||
|
e, d = d, e # d most már 5 és az e 4
|
||
|
|
||
|
# A Dictionary típusokban hozzárendelések (kulcs-érték párok) tárolhatók
|
||
|
empty_dict = {}
|
||
|
# Ez pedig rögtön értékekkel van inicializálva
|
||
|
filled_dict = {"one": 1, "two": 2, "three": 3}
|
||
|
|
||
|
# Egy dictionary értékei [] jelek közt indexelhetőek
|
||
|
filled_dict["one"] # => 1
|
||
|
|
||
|
# A "keys()" metódus visszatér a kulcsok listájával
|
||
|
filled_dict.keys() # => ["three", "two", "one"]
|
||
|
# Megjegyzés: egy dictionary párjainak sorrendje nem garantált
|
||
|
# Lehet, hogy már a fenti példán is más sorrendben kaptad meg az elemeket.
|
||
|
|
||
|
# Az értékek listája a "values()" metódussal kérhető le
|
||
|
filled_dict.values() # => [3, 2, 1]
|
||
|
# ld. a fenti megjegyzést az elemek sorrendjéről.
|
||
|
|
||
|
# Az összes kulcs-érték pár megkapható N-esek listájaként az "items()" metódussal
|
||
|
filled_dict.items() # => [("one", 1), ("two", 2), ("three", 3)]
|
||
|
|
||
|
# Az "in" kulcssszóval ellenőrizhető, hogy egy kulcs szerepel-e a dictionary-ben
|
||
|
"one" in filled_dict # => True
|
||
|
1 in filled_dict # => False
|
||
|
|
||
|
# Nem létező kulcs hivatkozása KeyError hibát dob
|
||
|
filled_dict["four"] # KeyError
|
||
|
|
||
|
# A "get()" metódus használatával elkerülhető a KeyError
|
||
|
filled_dict.get("one") # => 1
|
||
|
filled_dict.get("four") # => None
|
||
|
# A metódusnak megadható egy alapértelmezett visszatérési érték is, hiányzó értékek esetén
|
||
|
filled_dict.get("one", 4) # => 1
|
||
|
filled_dict.get("four", 4) # => 4
|
||
|
# Megjegyzés: ettől még filled_dict.get("four") => None
|
||
|
# (vagyis a get nem állítja be az alapértelmezett értéket a dictionary-ben)
|
||
|
|
||
|
# A kulcsokhoz értékek a listákhoz hasonló szintaxissal rendelhetőek:
|
||
|
filled_dict["four"] = 4 # ez után filled_dict["four"] => 4
|
||
|
|
||
|
# A "setdefault()" metódus csak akkor állít be egy értéket, ha az adott kulcshoz még nem volt más megadva
|
||
|
filled_dict.setdefault("five", 5) # filled_dict["five"] beállítva 5-re
|
||
|
filled_dict.setdefault("five", 6) # filled_dict["five"] még mindig 5
|
||
|
|
||
|
# Egy halmaz ("set") olyan, mint egy lista, de egy elemet csak egyszer tárolhat
|
||
|
empty_set = set()
|
||
|
# Inicializáljuk ezt a halmazt néhány elemmel
|
||
|
some_set = set([1, 2, 2, 3, 4]) # some_set jelenleg set([1, 2, 3, 4])
|
||
|
|
||
|
# A sorrend itt sem garantált, még ha néha rendezettnek is tűnhet
|
||
|
another_set = set([4, 3, 2, 2, 1]) # another_set jelenleg set([1, 2, 3, 4])
|
||
|
|
||
|
# Python 2.7 óta már {} jelek közt is lehet halmazt definiálni
|
||
|
filled_set = {1, 2, 2, 3, 4} # => {1, 2, 3, 4}
|
||
|
|
||
|
# Új halmaz-elemek hozzáadása
|
||
|
filled_set.add(5) # filled_set is now {1, 2, 3, 4, 5}
|
||
|
|
||
|
# Halmaz metszés a & operátorral
|
||
|
other_set = {3, 4, 5, 6}
|
||
|
filled_set & other_set # => {3, 4, 5}
|
||
|
|
||
|
# Halmaz unió | operátorral
|
||
|
filled_set | other_set # => {1, 2, 3, 4, 5, 6}
|
||
|
|
||
|
# Halmaz különbség -
|
||
|
{1, 2, 3, 4} - {2, 3, 5} # => {1, 4}
|
||
|
|
||
|
# Szimmetrikus differencia ^
|
||
|
{1, 2, 3, 4} ^ {2, 3, 5} # => {1, 4, 5}
|
||
|
|
||
|
# Vizsgáljuk, hogy a bal oldali halmaz magában foglalja-e a jobb oldalit
|
||
|
{1, 2} >= {1, 2, 3} # => False
|
||
|
|
||
|
# Vizsgáljuk, hogy a bal oldali halmaz részhalmaza-e a jobb oldalinak
|
||
|
{1, 2} <= {1, 2, 3} # => True
|
||
|
|
||
|
# Halmazbeli elemek jelenléte az in kulcssszóval vizsgálható
|
||
|
2 in filled_set # => True
|
||
|
10 in filled_set # => False
|
||
|
|
||
|
|
||
|
####################################################
|
||
|
# 3. Control Flow
|
||
|
####################################################
|
||
|
|
||
|
# Legyen egy változónk
|
||
|
some_var = 5
|
||
|
|
||
|
# Ez egy if elágazás. A behúzás mértéke (az indentáció) jelentéssel bír a nyelvben!
|
||
|
# Ez a kód ezt fogja kiírni: "some_var kisebb 10-nél"
|
||
|
if some_var > 10:
|
||
|
print "some_var nagyobb, mint 10."
|
||
|
elif some_var < 10: # Az elif kifejezés nem kötelező az if szerkezetben.
|
||
|
print "some_var kisebb 10-nél"
|
||
|
else: # Ez sem kötelező.
|
||
|
print "some_var kereken 10."
|
||
|
|
||
|
"""
|
||
|
For ciklusokkal végigiterálhatunk listákon
|
||
|
a kimenet:
|
||
|
A(z) kutya emlős
|
||
|
A(z) macska emlős
|
||
|
A(z) egér emlős
|
||
|
"""
|
||
|
for animal in ["kutya", "macska", "egér"]:
|
||
|
# A {0} kifejezéssel formázzuk a stringet, ld. korábban.
|
||
|
print "A(z) {0} emlős".format(animal)
|
||
|
|
||
|
"""
|
||
|
"range(number)" visszatér számok listájával 0-től number-ig
|
||
|
a kimenet:
|
||
|
0
|
||
|
1
|
||
|
2
|
||
|
3
|
||
|
"""
|
||
|
for i in range(4):
|
||
|
print i
|
||
|
|
||
|
"""
|
||
|
"range(lower, upper)" visszatér a lower és upper közti számok listájával
|
||
|
a kimenet:
|
||
|
4
|
||
|
5
|
||
|
6
|
||
|
7
|
||
|
"""
|
||
|
for i in range(4, 8):
|
||
|
print i
|
||
|
|
||
|
"""
|
||
|
A while ciklus a feltétel hamissá válásáig fut.
|
||
|
a kimenet:
|
||
|
0
|
||
|
1
|
||
|
2
|
||
|
3
|
||
|
"""
|
||
|
x = 0
|
||
|
while x < 4:
|
||
|
print x
|
||
|
x += 1 # Rövidítés az x = x + 1 kifejezésre
|
||
|
|
||
|
# A kivételek try/except blokkokkal kezelhetőek
|
||
|
|
||
|
# Python 2.6-tól felfele:
|
||
|
try:
|
||
|
# A "raise" szóval lehet hibát dobni
|
||
|
raise IndexError("Ez egy index error")
|
||
|
except IndexError as e:
|
||
|
pass # A pass egy üres helytartó művelet. Itt hívnánk a hibakezelő kódunkat.
|
||
|
except (TypeError, NameError):
|
||
|
pass # Ha szükséges, egyszerre több hiba típus is kezelhető
|
||
|
else: # Az except blokk után opcionálisan megadható
|
||
|
print "Minden rendben!" # Csak akkor fut le, ha fentebb nem voltak hibák
|
||
|
finally: # Mindenképpen lefut
|
||
|
print "Itt felszabadíthatjuk az erőforrásokat például"
|
||
|
|
||
|
# Az erőforrások felszabadításához try/finally helyett a with használható
|
||
|
with open("myfile.txt") as f:
|
||
|
for line in f:
|
||
|
print line
|
||
|
|
||
|
|
||
|
####################################################
|
||
|
# 4. Függvények
|
||
|
####################################################
|
||
|
|
||
|
# A "def" szóval hozhatunk létre új függvényt
|
||
|
def add(x, y):
|
||
|
print "x is {0} and y is {1}".format(x, y)
|
||
|
return x + y # A return szóval tudunk értékeket visszaadni
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Így hívunk függvényt paraméterekkel
|
||
|
add(5, 6) # => a konzol kimenet "x is 5 and y is 6", a visszatérési érték 11
|
||
|
|
||
|
# Nevesített paraméterekkel (ún. "keyword arguments") is hívhatunk egy függvényt
|
||
|
add(y=6, x=5) # Ez esetben a sorrendjük nem számít
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Változó számú paramétert fogadó függvény így definiálható.
|
||
|
# A * használatával a paramétereket egy N-esként kapjuk meg.
|
||
|
def varargs(*args):
|
||
|
return args
|
||
|
|
||
|
|
||
|
varargs(1, 2, 3) # => (1, 2, 3)
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Változó számú nevesített paramétert fogadó függvény is megadható,
|
||
|
# a ** használatával a paramétereket egy dictionary-ként kapjuk meg
|
||
|
def keyword_args(**kwargs):
|
||
|
return kwargs
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Nézzük meg, mi történik
|
||
|
keyword_args(big="foot", loch="ness") # => {"big": "foot", "loch": "ness"}
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# A két módszer egyszerre is használható
|
||
|
def all_the_args(*args, **kwargs):
|
||
|
print args
|
||
|
print kwargs
|
||
|
|
||
|
|
||
|
"""
|
||
|
all_the_args(1, 2, a=3, b=4) kimenete:
|
||
|
(1, 2)
|
||
|
{"a": 3, "b": 4}
|
||
|
"""
|
||
|
|
||
|
# Függvények hívásakor a fenti args és kwargs módszerek inverze használható
|
||
|
# A * karakter kifejt egy listát külön paraméterekbe, a ** egy dictionary-t nevesített paraméterekbe.
|
||
|
args = (1, 2, 3, 4)
|
||
|
kwargs = {"a": 3, "b": 4}
|
||
|
all_the_args(*args) # egyenértékű: foo(1, 2, 3, 4)
|
||
|
all_the_args(**kwargs) # egyenértékű: foo(a=3, b=4)
|
||
|
all_the_args(*args, **kwargs) # egyenértékű: foo(1, 2, 3, 4, a=3, b=4)
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# A fenti arg és kwarg paraméterek továbbadhatóak egyéb függvényeknek,
|
||
|
# a * illetve ** operátorokkal kifejtve
|
||
|
def pass_all_the_args(*args, **kwargs):
|
||
|
all_the_args(*args, **kwargs)
|
||
|
print varargs(*args)
|
||
|
print keyword_args(**kwargs)
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Függvény scope
|
||
|
x = 5
|
||
|
|
||
|
|
||
|
def set_x(num):
|
||
|
# A lokális x változó nem ugyanaz, mint a globális x
|
||
|
x = num # => 43
|
||
|
print x # => 43
|
||
|
|
||
|
|
||
|
def set_global_x(num):
|
||
|
global x
|
||
|
print x # => 5
|
||
|
x = num # a globális x-et 6-ra állítjuk
|
||
|
print x # => 6
|
||
|
|
||
|
|
||
|
set_x(43)
|
||
|
set_global_x(6)
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# A pythonban a függvény elsőrendű (ún. "first class") típus
|
||
|
def create_adder(x):
|
||
|
def adder(y):
|
||
|
return x + y
|
||
|
|
||
|
return adder
|
||
|
|
||
|
|
||
|
add_10 = create_adder(10)
|
||
|
add_10(3) # => 13
|
||
|
|
||
|
# Névtelen függvények is definiálhatóak
|
||
|
(lambda x: x > 2)(3) # => True
|
||
|
(lambda x, y: x ** 2 + y ** 2)(2, 1) # => 5
|
||
|
|
||
|
# Léteznek beépített magasabb rendű függvények
|
||
|
map(add_10, [1, 2, 3]) # => [11, 12, 13]
|
||
|
map(max, [1, 2, 3], [4, 2, 1]) # => [4, 2, 3]
|
||
|
|
||
|
filter(lambda x: x > 5, [3, 4, 5, 6, 7]) # => [6, 7]
|
||
|
|
||
|
# A listaképző kifejezések ("list comprehensions") jól használhatóak a map és filter függvényekkel
|
||
|
[add_10(i) for i in [1, 2, 3]] # => [11, 12, 13]
|
||
|
[x for x in [3, 4, 5, 6, 7] if x > 5] # => [6, 7]
|
||
|
|
||
|
# halmaz és dictionary képzők is léteznek
|
||
|
{x for x in 'abcddeef' if x in 'abc'} # => {'a', 'b', 'c'}
|
||
|
{x: x ** 2 for x in range(5)} # => {0: 0, 1: 1, 2: 4, 3: 9, 4: 16}
|
||
|
|
||
|
|
||
|
####################################################
|
||
|
# 5. Osztályok
|
||
|
####################################################
|
||
|
|
||
|
# Az object osztály egy alosztályát képezzük
|
||
|
class Human(object):
|
||
|
# Osztály szintű mező: az osztály összes példányában azonos
|
||
|
species = "H. sapiens"
|
||
|
|
||
|
# Ez a függvény meghívódik az osztály példányosításakor.
|
||
|
# Megjegyzés: a dupla aláhúzás a név előtt és után egy konvenció a python
|
||
|
# előre definiált, a nyelv által belsőleg használt, de a felhasználó által
|
||
|
# is látható objektumok és mezők neveire.
|
||
|
# Ne vezessünk be új, ilyen elnevezési sémát használó neveket!
|
||
|
def __init__(self, name):
|
||
|
# A paramétert értékül adjuk a példány name attribútumának
|
||
|
self.name = name
|
||
|
|
||
|
# Inicializálunk egy mezőt
|
||
|
self.age = 0
|
||
|
|
||
|
# Példány metódus. Minden metódus első paramétere a "self", a példány maga
|
||
|
def say(self, msg):
|
||
|
return "{0}: {1}".format(self.name, msg)
|
||
|
|
||
|
# Egy osztálymetódus az osztály összes példány közt meg van osztva.
|
||
|
# Hívásukkor az első paraméter mindig a hívó osztály.
|
||
|
@classmethod
|
||
|
def get_species(cls):
|
||
|
return cls.species
|
||
|
|
||
|
# Egy statikus metódus osztály és példányreferencia nélkül hívódik
|
||
|
@staticmethod
|
||
|
def grunt():
|
||
|
return "*grunt*"
|
||
|
|
||
|
# Egy property jelölésű függvény olyan, mint egy getter.
|
||
|
# Használatával az age mező egy csak-olvasható attribútummá válik.
|
||
|
@property
|
||
|
def age(self):
|
||
|
return self._age
|
||
|
|
||
|
# Így lehet settert megadni egy mezőhöz
|
||
|
@age.setter
|
||
|
def age(self, age):
|
||
|
self._age = age
|
||
|
|
||
|
# Így lehet egy mező törlését engedélyezni
|
||
|
@age.deleter
|
||
|
def age(self):
|
||
|
del self._age
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Példányosítsuk az osztályt
|
||
|
i = Human(name="Ian")
|
||
|
print i.say("hi") # kimenet: "Ian: hi"
|
||
|
|
||
|
j = Human("Joel")
|
||
|
print j.say("hello") # kimenet: "Joel: hello"
|
||
|
|
||
|
# Hívjuk az osztály metódusunkat
|
||
|
i.get_species() # => "H. sapiens"
|
||
|
|
||
|
# Változtassuk meg az osztály szintű attribútumot
|
||
|
Human.species = "H. neanderthalensis"
|
||
|
i.get_species() # => "H. neanderthalensis"
|
||
|
j.get_species() # => "H. neanderthalensis"
|
||
|
|
||
|
# Hívjuk meg a statikus metódust
|
||
|
Human.grunt() # => "*grunt*"
|
||
|
|
||
|
# Adjunk új értéket a mezőnek
|
||
|
i.age = 42
|
||
|
|
||
|
# Kérjük le a mező értékét
|
||
|
i.age # => 42
|
||
|
|
||
|
# Töröljük a mezőt
|
||
|
del i.age
|
||
|
i.age # => AttributeError hibát dob
|
||
|
|
||
|
####################################################
|
||
|
# 6. Modulok
|
||
|
####################################################
|
||
|
|
||
|
# Modulokat így lehet importálni
|
||
|
import math
|
||
|
|
||
|
print math.sqrt(16) # => 4
|
||
|
|
||
|
# Lehetséges csak bizonyos függvényeket importálni egy modulból
|
||
|
from math import ceil, floor
|
||
|
|
||
|
print ceil(3.7) # => 4.0
|
||
|
print floor(3.7) # => 3.0
|
||
|
|
||
|
# Egy modul összes függvénye is importálható
|
||
|
# Vigyázat: ez nem ajánlott.
|
||
|
from math import *
|
||
|
|
||
|
# A modulok nevei lerövidíthetőek
|
||
|
import math as m
|
||
|
|
||
|
math.sqrt(16) == m.sqrt(16) # => True
|
||
|
# Meggyőződhetünk róla, hogy a függvények valóban azonosak
|
||
|
from math import sqrt
|
||
|
|
||
|
math.sqrt == m.sqrt == sqrt # => True
|
||
|
|
||
|
# A Python modulok egyszerű fájlok.
|
||
|
# Írhatsz sajátot és importálhatod is.
|
||
|
# A modul neve azonos a tartalmazó fájl nevével.
|
||
|
|
||
|
# Így lehet megtekinteni, milyen mezőket és függvényeket definiál egy modul.
|
||
|
import math
|
||
|
|
||
|
dir(math)
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Ha van egy math.py nevű Python scripted a jelenleg futó scripttel azonos
|
||
|
# mappában, a math.py fájl lesz betöltve a beépített Python modul helyett.
|
||
|
# A lokális mappa prioritást élvez a beépített könyvtárak felett.
|
||
|
|
||
|
|
||
|
####################################################
|
||
|
# 7. Haladóknak
|
||
|
####################################################
|
||
|
|
||
|
# Generátorok
|
||
|
# Egy generátor értékeket "generál" amikor kérik, a helyett, hogy előre eltárolná őket.
|
||
|
|
||
|
# A következő metódus (ez még NEM egy generátor) megduplázza a kapott iterable elemeit,
|
||
|
# és eltárolja őket. Nagy méretű iterable esetén ez nagyon sok helyet foglalhat!
|
||
|
def double_numbers(iterable):
|
||
|
double_arr = []
|
||
|
for i in iterable:
|
||
|
double_arr.append(i + i)
|
||
|
return double_arr
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# A következő kód futtatásakor az összes szám kétszeresét kiszámítanánk, és visszaadnánk
|
||
|
# ezt a nagy listát a ciklus vezérléséhez.
|
||
|
for value in double_numbers(range(1000000)): # `test_non_generator`
|
||
|
print value
|
||
|
if value > 5:
|
||
|
break
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# Használjunk inkább egy generátort, ami "legenerálja" a soron következő elemet,
|
||
|
# amikor azt kérik tőle
|
||
|
def double_numbers_generator(iterable):
|
||
|
for i in iterable:
|
||
|
yield i + i
|
||
|
|
||
|
|
||
|
# A lenti kód mindig csak a soron következő számot generálja a logikai vizsgálat előtt.
|
||
|
# Így amikor az érték eléri a > 5 határt, megszakítjuk a ciklust, és a lista számainak
|
||
|
# nagy részénél megspóroltuk a duplázás műveletet (ez sokkal gyorsabb így!).
|
||
|
for value in double_numbers_generator(xrange(1000000)): # `test_generator`
|
||
|
print value
|
||
|
if value > 5:
|
||
|
break
|
||
|
|
||
|
# Feltűnt, hogy a `test_non_generator` esetén `range`, a `test_generator` esetén
|
||
|
# pedig `xrange` volt a segédfüggvény neve? Ahogy `double_numbers_generator` a
|
||
|
# generátor változata a `double_numbers` függvénynek, úgy az `xrange` a `range`
|
||
|
# generátor megfelelője, csak akkor generálja le a következő számot, amikor kérjük
|
||
|
# - esetünkben a ciklus következő iterációjakor
|
||
|
|
||
|
# A lista képzéshez hasonlóan generátor képzőket is használhatunk
|
||
|
# ("generator comprehensions").
|
||
|
values = (-x for x in [1, 2, 3, 4, 5])
|
||
|
for x in values:
|
||
|
print(x) # kimenet: -1 -2 -3 -4 -5
|
||
|
|
||
|
# Egy generátor összes generált elemét listaként is elkérhetjük:
|
||
|
values = (-x for x in [1, 2, 3, 4, 5])
|
||
|
gen_to_list = list(values)
|
||
|
print(gen_to_list) # => [-1, -2, -3, -4, -5]
|
||
|
|
||
|
# Dekorátorok
|
||
|
# A dekorátor egy magasabb rendű függvény, aminek bemenete és kimenete is egy függvény.
|
||
|
# A lenti egyszerű példában az add_apples dekorátor a dekorált get_fruits függvény
|
||
|
# kimenetébe beszúrja az 'Apple' elemet.
|
||
|
def add_apples(func):
|
||
|
def get_fruits():
|
||
|
fruits = func()
|
||
|
fruits.append('Apple')
|
||
|
return fruits
|
||
|
return get_fruits
|
||
|
|
||
|
@add_apples
|
||
|
def get_fruits():
|
||
|
return ['Banana', 'Mango', 'Orange']
|
||
|
|
||
|
# A kimenet tartalmazza az 'Apple' elemet:
|
||
|
# Banana, Mango, Orange, Apple
|
||
|
print ', '.join(get_fruits())
|
||
|
|
||
|
# Ebben a példában a beg dekorátorral látjuk el a say függvényt.
|
||
|
# Beg meghívja say-t. Ha a say_please paraméter igaz, akkor
|
||
|
# megváltoztatja az eredmény mondatot.
|
||
|
from functools import wraps
|
||
|
|
||
|
|
||
|
def beg(target_function):
|
||
|
@wraps(target_function)
|
||
|
def wrapper(*args, **kwargs):
|
||
|
msg, say_please = target_function(*args, **kwargs)
|
||
|
if say_please:
|
||
|
return "{} {}".format(msg, "Please! I am poor :(")
|
||
|
return msg
|
||
|
|
||
|
return wrapper
|
||
|
|
||
|
|
||
|
@beg
|
||
|
def say(say_please=False):
|
||
|
msg = "Can you buy me a beer?"
|
||
|
return msg, say_please
|
||
|
|
||
|
|
||
|
print say() # Can you buy me a beer?
|
||
|
print say(say_please=True) # Can you buy me a beer? Please! I am poor :(
|
||
|
```
|
||
|
|
||
|
## Még több érdekel?
|
||
|
|
||
|
### Ingyenes online tartalmak
|
||
|
|
||
|
* [Automate the Boring Stuff with Python](https://automatetheboringstuff.com)
|
||
|
* [Learn Python The Hard Way](http://learnpythonthehardway.org/book/)
|
||
|
* [Dive Into Python](http://www.diveintopython.net/)
|
||
|
* [The Official Docs](http://docs.python.org/2/)
|
||
|
* [Hitchhiker's Guide to Python](http://docs.python-guide.org/en/latest/)
|
||
|
* [Python Module of the Week](http://pymotw.com/2/)
|
||
|
* [A Crash Course in Python for Scientists](http://nbviewer.ipython.org/5920182)
|
||
|
* [First Steps With Python](https://realpython.com/learn/python-first-steps/)
|
||
|
* [LearnPython](http://www.learnpython.org/)
|
||
|
* [Fullstack Python](https://www.fullstackpython.com/)
|
||
|
|
||
|
### Könyvek
|
||
|
|
||
|
* [Programming Python](http://www.amazon.com/gp/product/0596158106/ref=as_li_qf_sp_asin_tl?ie=UTF8&camp=1789&creative=9325&creativeASIN=0596158106&linkCode=as2&tag=homebits04-20)
|
||
|
* [Dive Into Python](http://www.amazon.com/gp/product/1441413022/ref=as_li_tf_tl?ie=UTF8&camp=1789&creative=9325&creativeASIN=1441413022&linkCode=as2&tag=homebits04-20)
|
||
|
* [Python Essential Reference](http://www.amazon.com/gp/product/0672329786/ref=as_li_tf_tl?ie=UTF8&camp=1789&creative=9325&creativeASIN=0672329786&linkCode=as2&tag=homebits04-20)
|