diff --git a/hu-hu/go.html.markdown b/hu-hu/go.html.markdown
index 621ebdbf..638c9489 100644
--- a/hu-hu/go.html.markdown
+++ b/hu-hu/go.html.markdown
@@ -6,6 +6,7 @@ contributors:
     - ["Sonia Keys", "https://github.com/soniakeys"]
 translators:
     - ["Szabó Krisztián", "https://github.com/thenonameguy/"]
+    - ["Árpád Goretity", "https://github.com/H2CO3"]
 ---
 
 A Go programozási nyelv az életszerű feladatok könnyebb elvégzése miatt született.
@@ -38,14 +39,14 @@ import (
     "strconv"  // Stringek átalakítására szolgáló csomag
 )
 
-// Funkció deklarálás, a main nevű funkció a program kezdőpontja.
+// Függvénydeklarálás, a main nevű függvény a program kezdőpontja.
 func main() {
     // Println kiírja a beadott paramétereket a standard kimenetre.
-    // Ha más csomagot funkcióját akarjuk használni, akkor azt jelezni kell a
+    // Ha más csomagot függvényeit akarjuk használni, akkor azt jelezni kell a
     // csomag nevével
     fmt.Println("Hello world!")
 
-    // Meghívunk egy másik funkciót ebből a csomagból
+    // Meghívunk egy másik függvényt ebből a csomagból
     beyondHello()
 }
 
@@ -92,7 +93,7 @@ func learnTypes() {
                  // lebegőpontos szám
     c := 3 + 4i  // complex128, belsőleg két float64-gyel tárolva
 
-    // Var szintaxis változó típus definiálással
+    // Var szintaxis változótípus-definiálással
     var u uint = 7 // unsigned, az implementáció dönti el mekkora, akárcsak az
                    // int-nél
     var pi float32 = 22. / 7
@@ -105,8 +106,8 @@ func learnTypes() {
     a3 := [...]int{3, 1, 5} // egy tömb 3 int-tel, láthatóan inicalizálva egyedi
                             // értékekre
 
-    // Szeleteknek dinamikus a méretük. A szeleteknek és a tömböknek is meg
-    // vannak az előnyeik de a szeleteket sokkal gyakrabban használjuk.
+    // A "szeleteknek" (slices) dinamikus a méretük. A szeleteknek és a tömböknek is
+    // megvannak az előnyeik de a szeleteket sokkal gyakrabban használjuk.
     s3 := []int{4, 5, 9}    // vesd össze a3-mal, nincsenek pontok.
     s4 := make([]int, 4)    // allokál 4 int-et, mind 0-ra inicializálva
     var d2 [][]float64      // ez csak deklaráció, semmi sincs még allokálva
@@ -129,8 +130,8 @@ func learnTypes() {
     learnFlowControl()
 }
 
-// A Go nyelv teljesen szemétgyűjtött (garbage-collected). Megtalálhatók benne
-// mutatók, de nincs mutató aritmetika. Ez azt jelenti, hogy üres mutatóval még
+// A Go nyelvben szemétgyűjtés (garbage collection) működik. Megtalálhatók benne
+// mutatók, de nincs pointeraritmetika. Ez azt jelenti, hogy üres (null) mutatóval még
 // mindig hibázhatsz, de hozzáadni/műveleteket végezni már nem lehet.
 func learnMemory() (p, q *int) {
     // Elnevezett visszatérési változóknak int-re mutató a típusa
@@ -213,7 +214,7 @@ type pair struct {
 }
 
 // Definiáljunk egy metódust a pair struktúrának, ezzel teljesítve a Stringer interfészt.
-func (p pair) String() string { // p lesz a "vevő"
+func (p pair) String() string { // p lesz a "fogadó" (receiver)
     // Sprintf az fmt csomag egy publikus függvénye, műkődése megegyezik a C-s
     // megfelelőjével. A pontokkal érjük el a mindenkori p struktúra elemeit
     return fmt.Sprintf("(%d, %d)", p.x, p.y)
@@ -230,7 +231,7 @@ func learnInterfaces() {
     // Meghívjuk i String metódusát, az eredmény ugyanaz, mint az előbb.
     fmt.Println(i.String())
 
-    // Az fmt csomag funckciói  automatikusan meghívják a String funkciót
+    // Az fmt csomag függvényei automatikusan meghívják a String függvényt
     // hogy megtudják egy objektum szöveges reprezentációját.
     fmt.Println(p) // ugyan az az eredmény mint az előbb, a Println meghívja
                    // a String metódust.
@@ -267,8 +268,8 @@ func inc(i int, c chan int) {
 
 // Az inc-et fogjuk arra használni, hogy konkurensen megnöveljünk számokat
 func learnConcurrency() {
-    // Ugyan az a make funkció amivel korábban szeleteket hoztunk létre.
-    // Make allokál mapokat, szeleteket és csatornákat.
+    // Ugyanaz a make függvény, amivel korábban szeleteket hoztunk létre.
+    // A make allokál map-eket, szeleteket és csatornákat.
     c := make(chan int)
     // Indítsunk három konkurens goroutine-t.  A számok konkurensen lesznek 
     // megnövelve, ha a számítógép képes rá és jól be van állítva, akkor pedig
@@ -299,14 +300,14 @@ func learnConcurrency() {
     case <-cc: // üres csatorna, soha nem fog rajta semmi se érkezni
         fmt.Println("sose futok le :'( ")
     }
-    // Ezen a ponton vagy c vagy a cs goroutineja lefutott.
+    // Ezen a ponton vagy c vagy a cs goroutine-ja lefutott.
     // Amelyik hamarabb végzett, annak a megfelelő case-e lefutott, a másik
     // blokkolva vár.
 
-    learnWebProgramming() // Go képes rá. Te is képes akarsz rá lenni.
+    learnWebProgramming() // a Go képes rá. Te is képes akarsz rá lenni.
 }
 
-// Egy funkció a http csomagból elindít egy webszervert.
+// Egy függvény a http csomagból elindít egy webszervert.
 func learnWebProgramming() {
     // A ListenAndServe első paramétre egy TCP port, amin kiszolgálunk majd.
     // Második paramétere egy interfész, pontosabban a http.Handler interfész.
@@ -315,7 +316,7 @@ func learnWebProgramming() {
 }
 
 // Csináljunk a pair-ból egy http.Handler-t úgy, hogy implementáljuk az
-// egyetlen metódusát a ServeHTTP-t.
+// egyetlen metódusát, a ServeHTTP-t.
 func (p pair) ServeHTTP(w http.ResponseWriter, r *http.Request) {
     // Minden kapcsolatra elküldjük ezt a http.ResponseWriter-rel
     w.Write([]byte("Megtanultad a Go-t Y perc alatt!"))
@@ -325,11 +326,12 @@ func (p pair) ServeHTTP(w http.ResponseWriter, r *http.Request) {
 ## További olvasmányok
 
 Minden Go-val kapcsolatos megtaláható a [hivatalos Go weboldalon](http://golang.org/).
-Ott követhetsz egy tutorialt, játszhatsz a nyelvvel az interneten és sok érdekességet olvashatsz.
+Ott követhetsz egy tutorialt, játszhatsz a nyelvvel az interneten, és sok érdekességet olvashatsz.
 
 A nyelv specifikációját kifejezetten érdemes olvasni, viszonylag rövid és sokat tanul belőle az ember.
 
-Ha pedig jobban bele akarod vetni magad a Go-ba, akkor a standard könyvtárban a legjobb praktikákat kilesheted.
-TIPP: a dokumentációban kattints egy funkció nevére és rögtön megmutatja a hozzá tartozó kódot!
+Ha pedig jobban bele akarod vetni magad a Go-ba, akkor a legjobb praktikákat kilesheted a standard könyvtárból.
+TIPP: a dokumentációban kattints egy függvény nevére és rögtön megmutatja a hozzá tartozó kódot!
 
-Ha pedig a nyelvnek egy bizonyos részéről szeretnél hasonló leírást találni, akkor a [gobyexample.com](https://gobyexample.com/)-on megtalálod, amit keresel. 
+Ha pedig a nyelvnek egy bizonyos részéről szeretnél hasonló leírást találni, akkor a
+[gobyexample.com](https://gobyexample.com/)-on megtalálod, amit keresel.
diff --git a/id-id/css-id.html.markdown b/id-id/css-id.html.markdown
index 1013a623..d0798ec7 100644
--- a/id-id/css-id.html.markdown
+++ b/id-id/css-id.html.markdown
@@ -215,7 +215,7 @@ dan susunan markup:
 ```
 
 Maka prioritas penerapan style-nya ialah sbb.:  
-Ingat, penerapan ini untuk masing-masing properti **property**,
+Ingat, penerapan ini untuk masing-masing **properti**,
 bukan keseluruhan larik.
 
 * `E` prioritas pertama sebab ada kata `!important`.  
diff --git a/lua.html.markdown b/lua.html.markdown
index bdd59999..be9f3141 100644
--- a/lua.html.markdown
+++ b/lua.html.markdown
@@ -12,15 +12,13 @@ filename: learnlua.lua
      Adding two ['s and ]'s makes it a
      multi-line comment.
 --]]
-
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 -- 1. Variables and flow control.
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 
 num = 42  -- All numbers are doubles.
--- Don't freak out, 64-bit doubles have 52 bits for
--- storing exact int values; machine precision is
--- not a problem for ints that need < 52 bits.
+-- Don't freak out, 64-bit doubles have 52 bits for storing exact int
+-- values; machine precision is not a problem for ints that need < 52 bits.
 
 s = 'walternate'  -- Immutable strings like Python.
 t = "double-quotes are also fine"
@@ -60,8 +58,8 @@ aBoolValue = false
 -- Only nil and false are falsy; 0 and '' are true!
 if not aBoolValue then print('twas false') end
 
--- 'or' and 'and' are short-circuited.
--- This is similar to the a?b:c operator in C/js:
+-- 'or' and 'and' are short-circuited. This is similar to the a?b:c operator
+-- in C/js:
 ans = aBoolValue and 'yes' or 'no'  --> 'no'
 
 karlSum = 0
@@ -81,10 +79,9 @@ repeat
   num = num - 1
 until num == 0
 
-
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 -- 2. Functions.
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 
 function fib(n)
   if n < 2 then return n end
@@ -93,8 +90,8 @@ end
 
 -- Closures and anonymous functions are ok:
 function adder(x)
-  -- The returned function is created when adder is
-  -- called, and remembers the value of x:
+  -- The returned function is created when adder is called, and remembers the
+  -- value of x:
   return function (y) return x + y end
 end
 a1 = adder(9)
@@ -102,10 +99,9 @@ a2 = adder(36)
 print(a1(16))  --> 25
 print(a2(64))  --> 100
 
--- Returns, func calls, and assignments all work
--- with lists that may be mismatched in length.
--- Unmatched receivers are nil;
--- unmatched senders are discarded.
+-- Returns, func calls, and assignments all work with lists that may be
+-- mismatched in length. Unmatched receivers are nil; unmatched senders are
+-- discarded.
 
 x, y, z = 1, 2, 3, 4
 -- Now x = 1, y = 2, z = 3, and 4 is thrown away.
@@ -118,16 +114,15 @@ end
 x, y = bar('zaphod')  --> prints "zaphod  nil nil"
 -- Now x = 4, y = 8, values 15..42 are discarded.
 
--- Functions are first-class, may be local/global.
--- These are the same:
+-- Functions are first-class, may be local/global. These are the same:
 function f(x) return x * x end
 f = function (x) return x * x end
 
 -- And so are these:
 local function g(x) return math.sin(x) end
 local g = function(x) return math.sin(x) end
--- Equivalent to local function g(x)..., except referring
--- to g in the function body won't work as expected.
+-- Equivalent to local function g(x)..., except referring to g in the function
+-- body won't work as expected.
 local g; g  = function (x) return math.sin(x) end
 -- the 'local g' decl makes g-self-references ok.
 
@@ -136,19 +131,16 @@ local g; g  = function (x) return math.sin(x) end
 -- Calls with one string param don't need parens:
 print 'hello'  -- Works fine.
 
--- Calls with one table param don't need parens
--- either (more on tables below):
+-- Calls with one table param don't need parens either (more on tables below):
 print {} -- Works fine too.
 
-
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 -- 3. Tables.
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 
--- Tables = Lua's only compound data structure;
---          they are associative arrays.
--- Similar to php arrays or js objects, they are
--- hash-lookup dicts that can also be used as lists.
+-- Tables = Lua's only compound data structure; they are associative arrays.
+-- Similar to php arrays or js objects, they are hash-lookup dicts that can
+-- also be used as lists.
 
 -- Using tables as dictionaries / maps:
 
@@ -164,14 +156,13 @@ t.key2 = nil   -- Removes key2 from the table.
 u = {['@!#'] = 'qbert', [{}] = 1729, [6.28] = 'tau'}
 print(u[6.28])  -- prints "tau"
 
--- Key matching is basically by value for numbers
--- and strings, but by identity for tables.
+-- Key matching is basically by value for numbers and strings, but by identity
+-- for tables.
 a = u['@!#']  -- Now a = 'qbert'.
 b = u[{}]     -- We might expect 1729, but it's nil:
--- b = nil since the lookup fails. It fails
--- because the key we used is not the same object
--- as the one used to store the original value. So
--- strings & numbers are more portable keys.
+-- b = nil since the lookup fails. It fails because the key we used is not the
+-- same object as the one used to store the original value. So strings &
+-- numbers are more portable keys.
 
 -- A one-table-param function call needs no parens:
 function h(x) print(x.key1) end
@@ -191,16 +182,15 @@ v = {'value1', 'value2', 1.21, 'gigawatts'}
 for i = 1, #v do  -- #v is the size of v for lists.
   print(v[i])  -- Indices start at 1 !! SO CRAZY!
 end
--- A 'list' is not a real type. v is just a table
--- with consecutive integer keys, treated as a list.
+-- A 'list' is not a real type. v is just a table with consecutive integer
+-- keys, treated as a list.
 
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 -- 3.1 Metatables and metamethods.
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 
--- A table can have a metatable that gives the table
--- operator-overloadish behavior. Later we'll see
--- how metatables support js-prototypey behavior.
+-- A table can have a metatable that gives the table operator-overloadish
+-- behavior. Later we'll see how metatables support js-prototypey behavior.
 
 f1 = {a = 1, b = 2}  -- Represents the fraction a/b.
 f2 = {a = 2, b = 3}
@@ -221,10 +211,9 @@ setmetatable(f2, metafraction)
 
 s = f1 + f2  -- call __add(f1, f2) on f1's metatable
 
--- f1, f2 have no key for their metatable, unlike
--- prototypes in js, so you must retrieve it as in
--- getmetatable(f1). The metatable is a normal table
--- with keys that Lua knows about, like __add.
+-- f1, f2 have no key for their metatable, unlike prototypes in js, so you must
+-- retrieve it as in getmetatable(f1). The metatable is a normal table with
+-- keys that Lua knows about, like __add.
 
 -- But the next line fails since s has no metatable:
 -- t = s + s
@@ -236,11 +225,12 @@ myFavs = {food = 'pizza'}
 setmetatable(myFavs, {__index = defaultFavs})
 eatenBy = myFavs.animal  -- works! thanks, metatable
 
--- Direct table lookups that fail will retry using
--- the metatable's __index value, and this recurses.
+--------------------------------------------------------------------------------
+-- Direct table lookups that fail will retry using the metatable's __index
+-- value, and this recurses.
 
--- An __index value can also be a function(tbl, key)
--- for more customized lookups.
+-- An __index value can also be a function(tbl, key) for more customized
+-- lookups.
 
 -- Values of __index,add, .. are called metamethods.
 -- Full list. Here a is a table with the metamethod.
@@ -261,12 +251,12 @@ eatenBy = myFavs.animal  -- works! thanks, metatable
 -- __newindex(a, b, c)             for a.b = c
 -- __call(a, ...)                  for a(...)
 
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 -- 3.2 Class-like tables and inheritance.
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 
--- Classes aren't built in; there are different ways
--- to make them using tables and metatables.
+-- Classes aren't built in; there are different ways to make them using
+-- tables and metatables.
 
 -- Explanation for this example is below it.
 
@@ -286,22 +276,20 @@ mrDog = Dog:new()                          -- 7.
 mrDog:makeSound()  -- 'I say woof'         -- 8.
 
 -- 1. Dog acts like a class; it's really a table.
--- 2. function tablename:fn(...) is the same as
---    function tablename.fn(self, ...)
---    The : just adds a first arg called self.
---    Read 7 & 8 below for how self gets its value.
+-- 2. "function tablename:fn(...)" is the same as
+--    "function tablename.fn(self, ...)", The : just adds a first arg called
+--    self. Read 7 & 8 below for how self gets its value.
 -- 3. newObj will be an instance of class Dog.
--- 4. self = the class being instantiated. Often
---    self = Dog, but inheritance can change it.
---    newObj gets self's functions when we set both
---    newObj's metatable and self's __index to self.
+-- 4. "self" is the class being instantiated. Often self = Dog, but inheritance
+--    can change it. newObj gets self's functions when we set both newObj's
+--    metatable and self's __index to self.
 -- 5. Reminder: setmetatable returns its first arg.
--- 6. The : works as in 2, but this time we expect
---    self to be an instance instead of a class.
+-- 6. The : works as in 2, but this time we expect self to be an instance
+--    instead of a class.
 -- 7. Same as Dog.new(Dog), so self = Dog in new().
 -- 8. Same as mrDog.makeSound(mrDog); self = mrDog.
 
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 
 -- Inheritance example:
 
@@ -315,17 +303,16 @@ end
 seymour = LoudDog:new()                       -- 3.
 seymour:makeSound()  -- 'woof woof woof'      -- 4.
 
+--------------------------------------------------------------------------------
 -- 1. LoudDog gets Dog's methods and variables.
 -- 2. self has a 'sound' key from new(), see 3.
--- 3. Same as LoudDog.new(LoudDog), and converted to
---    Dog.new(LoudDog) as LoudDog has no 'new' key,
---    but does have __index = Dog on its metatable.
---    Result: seymour's metatable is LoudDog, and
---    LoudDog.__index = Dog. So seymour.key will
---    = seymour.key, LoudDog.key, Dog.key, whichever
+-- 3. Same as "LoudDog.new(LoudDog)", and converted to "Dog.new(LoudDog)" as
+--    LoudDog has no 'new' key, but does have "__index = Dog" on its metatable.
+--    Result: seymour's metatable is LoudDog, and "LoudDog.__index = Dog". So
+--    seymour.key will equal seymour.key, LoudDog.key, Dog.key, whichever
 --    table is the first with the given key.
--- 4. The 'makeSound' key is found in LoudDog; this
---    is the same as LoudDog.makeSound(seymour).
+-- 4. The 'makeSound' key is found in LoudDog; this is the same as
+--    "LoudDog.makeSound(seymour)".
 
 -- If needed, a subclass's new() is like the base's:
 function LoudDog:new()
@@ -335,13 +322,13 @@ function LoudDog:new()
   return setmetatable(newObj, self)
 end
 
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 -- 4. Modules.
-----------------------------------------------------
+--------------------------------------------------------------------------------
 
 
---[[ I'm commenting out this section so the rest of
---   this script remains runnable.
+--[[ I'm commenting out this section so the rest of this script remains
+--   runnable.
 ```
 
 ```lua
@@ -367,8 +354,8 @@ local mod = require('mod')  -- Run the file mod.lua.
 local mod = (function ()
   <contents of mod.lua>
 end)()
--- It's like mod.lua is a function body, so that
--- locals inside mod.lua are invisible outside it.
+-- It's like mod.lua is a function body, so that locals inside mod.lua are
+-- invisible outside it.
 
 -- This works because mod here = M in mod.lua:
 mod.sayHello()  -- Says hello to Hrunkner.
@@ -376,8 +363,8 @@ mod.sayHello()  -- Says hello to Hrunkner.
 -- This is wrong; sayMyName only exists in mod.lua:
 mod.sayMyName()  -- error
 
--- require's return values are cached so a file is
--- run at most once, even when require'd many times.
+-- require's return values are cached so a file is run at most once, even when
+-- require'd many times.
 
 -- Suppose mod2.lua contains "print('Hi!')".
 local a = require('mod2')  -- Prints Hi!